Nográdban nagyságrendekkel nagyobb ügyek nem jutnak előbbre MIÉRT?? Hoppon maradt dinnyések 
Két olyan ügyben fejezte be a nyomozást a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, melynek igen sok sértettje volt, és a csalók tevékenysége több békési településre kiterjedt. Dinnyések és nyílászárókat megrendelők maradtak hoppon több településen
Nyemcsok László Egy 34 éves magyarbánhegyesi vállalkozót gyanúsít a rendőrség azzal, hogy két idényben is úgy vásárolt fel több termelőtől dinnyét, hogy az árát nem fizette ki utána.
- Magyarbánhegyesi mellett csanádapácai, nagykamarási és medgyesegyházi termelőket is becsapott a gyanúsított, 21 sértettje van az ügynek - hangsúlyozta Balogh József nyomozó.
- Az eljárás során megállapítottuk, hogy továbbadta az árut, és befolyt hozzá a bevétel, de ezt ingatlan- és gépkocsivásárlásra fordította. Közben a termelőknek azt mondta, azért nem tud fizetni, mert ő sem jut a pénzéhez. A tartozást - összesen hétmillió forintot - elismerte feléjük, és mindig hitegette őket, hogy fizet, de ez nem történt meg. Balogh József elmondta: a büntetőeljárás megkezdése után a dinnyések egy részének kifizette a tartozást a zöldségfelvásárló, akit csalással gyanúsítanak, és az ügyben keletkezett iratokat a napokban megküldik az ügyészségnek.
Juhász György főhadnagy egy nyílászárós csalási ügy nyomozásának a befejezéséről számolt be. A békéscsabai betéti társaság ajtók és ablakok beszerelésével foglalkozott. A társaság kültagja felvett megrendeléseket, valamint jellemzően ötven százalék előleget, de a szerelésből nem lett semmi. Az ügynek 18 sértettje van Békéscsabától Battonyáig, Mezőkovácsházától Dombegyházig. A gyanú szerint a csalással szerzett pénz kétmillió forint. A megrendelők természetesen telefonon és személyesen is keresték a céget, de a telefont nem vették fel, az iroda pedig néhány hónapos működés után bezárt. Ami érdekesség, a beltag is vett fel rendeléseket, de azokat teljesítették is.
Lup Zoltán, a gazdaságvédelmi osztály vezetője hangsúlyozta, a csalási ügyek között az autólízingelés vezet. Pár tízezer forint ellenében sokan vállalkoznak arra, hogy személyi igazolvány másolatával, hamis munkavállalói igazolással vagy közüzemi számlával részletre autót vegyenek, lízingeljenek. Az átvett gépkocsit a hiteligénylők leadják a megrendelőnek, aki használja az autót, de a hitelt nem törleszti. Esetenként a gépkocsit külföldön eladják, illetve bontás után alkatrészként értékesítik. A hitelt adó lízingcég, a bank felszólítja az ügyfelet a törlesztésre, ha ez mégsem történik meg, felmondja a szerződést. A gépkocsit visszaköveteli, ha ez nem megy, behajtó révén foglalja le. Ha nincs pénz és autó sem, akkor a rendőrséghez fordulnak. Több tucat ilyen ügyet vizsgálnak.
Személyi kölcsön hamis munkáltatói igazolással
Az autólízingelések mellett a legtöbb csalási ügy a megyében a személyi kölcsönökből származik. Általában hamis munkáltatói igazolást nyújtanak be a csalók, és miután megkapják a hitelt, nem törlesztenek. A rutinosak a félmillió forintos érték alatt maradnak, mert így könnyebben megkapják a kölcsönt
